Köszönés: おは よう　(ございます)。

ohayou (gozaimasu) Jó reggelt!

こんにち は。

kon'nichiwa Jó napot!

こんばん は。

konbanwa Jó estét!

おやすみ (なさい)。

o-yasumi(nasai) Jó éjt! (elalvás előtt)

さような ら/さよなら。

sayounara / sayonara Ég veled! / Viszlát!

では　ま た。

dewa mata Később találkozunk!

じゃ　ま た。

ja mata Akkor később!

では　ど ようび　に。

dewa doyoubi ni Szombaton találkozunk!

また　あ した。

mata ashita Holnap találkozunk!

ようこ そ。

Youkoso Üdvözöllek!

いらっ しゃいませ。

irasshaimase Üdvözlet! (pl. boltban, az

eladók mondják)

もしも し。

moshimoshi. Halló. (telefonban)

どなた　 です　か。

donata desu ka. Ki az? (pl. telefonban)

Bemutatkozás: はじ めまして (どうぞ　よろしく)。

hajimemashite (, douzo yoroshiku) Örülök hogy megismerhetem!

はじめま して。

hajimemashite (válasz)

...　と　もうします。

... to moushimasu ...-nak hívnak.

たなか　 と　もうします。　はじめまして。

Tanaka to moushimasu. Hajimemashite. Tanakának hívnak. Örvendek!

わたし　 の　なまえ　は　...　です。

watashi no namae wa ... desu. Az én nevem ...

わたし　 は　...　です。

watashi wa ... desu. Én ... vagyok

こちら　 は　...　です。

kochira wa ... desu. Ő itt ...! (bemutatásnál)

Érkezéskor és távozáskor: いってきます。

ittekimasu Elmentem! / Majd jövök! (távozáskor)

いって らっしゃい。

itterasshai Jó utat! (válasz)

ただい ま。

tadaima. Itt vagyok! / Megjöttem! (érkezéskor)

おかえり 　(なさい)。

*o-kaeri (nasai). Üdv itthon! / Jó, hogy visszajöttél! (válasz az előzőre, nem csak otthon)

ごめん　 ください。

gomen kudasai. Bejöhetek?

おじゃま します。

ojamashimasu. "Zavarok!" - Bocsánat a zavarásért! (érkezéskor)

おじゃま しました。

ojamashimashita. Bocsánat a zavarásért! (távozáskor)

*Bizonyos szavak előtt szokás "o" vagy "go" szótagot mondani, amitől a szó udvariasabbnak hat. Vannak szavak és kifejezések, ahol ez szinte kötelező.

Megszólítás, bocsánatkérés: ごめん(なさい)。

gomen (nasai). Elnézést! Bocsánatot kérek!

しつれい しました。

shitsureishimashita Elnézést! (pl. idegen megszólításakor)

/ Bocsánatot kérek!

すみませ ん。

sumimasen Elnézést! (megszólításkor) / Bocsánat!

Kérés, köszönetnyilvánítás: ...　 を　ください。

...o kudasai. ...-t kérek.

おさけ　 を　ください。

o-sake o kudasai. szakét kérek.

よろこん で。

yorokonde. Örömmel!

どうぞ。

douzo. Tessék!

どうも。

doumo Köszönöm!

こちら　 こそ。

kochira koso Én köszönöm!

(どうも)ありがとう(ございます)。

(doumo) arigatou (gozaimasu) (Nagyon szépen) köszönöm!

どう　い たしまして。

dou itashimashite. Szívesen!

"Hogy vagy?" お げんき　です　か。

o-genki desu ka? Hogy vagy? / Jól vagy?

げんき　 です。

genki desu. Igen, jól.

まあまあ 　です。

maamaa desu. Közepesen / megvagyok.

いい　で す。

ii desu. Jól.

わるい　 です。

warui desu. Rosszul.

いつも　 どうり　です。

itsumo douri desu. Ahogy máskor. / Szokásos.

よくない 　です。

yokunai desu. "Nem jól."

あなた　 は?

anata wa? És te? (bármire visszakérdezve)

Gratulációk: おめ でとう(ございます)。

omedetou gozaimasu Gratulálok!

おたん じょうびおめでとう。

otanjoubi omedetou Boldog születésnapot!

メリーク リスマス。

merii kurisumasu Boldog karácsonyt!

あけまし ておめでとう。

akemashite omedetou Boldog új évet!

Egyéb: (もっ と)　ゆっくり　はなして　ください。

(motto) yukkuri hanashite kudasai. Kérem beszélj lassabban!

もう　い ちど　いって　ください。

mou ichido itte kudasai. Kérem ismételd meg!

わかりま す　か。

wakarimasu ka. Érted?

いいえ、 わかりません。

iie, wakarimasen. Nem értem.

はい、わ かります。

hai, wakarimasu. Igen, értem.

ちょっと 　まって　ください。

chotto matte kudasai. Kérem várj egy kicsit!

いただき ます。

itadakimasu. "Jó étvágyat." / Enni fogok! (társaságban, ha csak te eszel akkor is)

おねがい (します)。

o-negai (shimasu) Kérem! / Kérek...

だいじょ うぶ　です　か。

daijoubu desu ka? Minden rendben?

はい、だ いじょうぶ　です。

hai, daijoubu desu. Igen, minden rendben.

き　を　 つけて。

ki o tsukete. Vigyázz magadra!

つかれ た。

tsukareta. Elfáradtam.

たすけ て。

tasukete. Segítség!

がんばっ て。

ganbatte. Hajrá! / Csak így tovább! / Ne add fel!

Országok - Okoku

Argentína - Aruzenchina

Austria - Osutoria

Austrália - Oosutoraria

Brazília - Burajiru

Burma - Myanmaa

Csille - Chiri

Dél-Korea - Kankoku

Észak-Korea - Kita Chousen

Fillipinek - Firipin

Franciao. - Furansu

Görögo. - Girisha

India - Indo

Indonézia -Indonejia

Izland - Aisurando

Japán - Nihon/Nippon

Kína - Chuugoku

Magyaro. - Hangarii

Malájzia - Marejia

Mongolia - Mongoru

Nagy Britania - Eigoku/Igirisu

Neméto. - Doitsu

Olaszo. - Itaria

Oroszo. - Rosshia

Románia - Rumania

Spanyolo. - Supein

Svájc - Suisu

Thaiföld - Tai

Tibet - Chibetto

Új-Zealand - Nuu Jirando

USA - Beigoku/Amerika

Venezuela - Benezuera

Vietnám - Betonamu

Általában az angol elnevezést használják kivéve ha hatott a történelmükre..

Állatok - Doubutsu

angolna - unagi

béka - kaeru

boci - ushi

bogár - mushi

cica - neko

csiga - katatsumori

csirke - niwatori

csótány - gokiburi

daru - tsuru

delfin - iruka

denevér - koumori

egér - nezumi

farkas - ookami

giliszta - mimizu

hal - sakana

hattyú - hakucho

hörcsög - hamustaa

fóka - ashika

japán mosómaci -tanuki

jegesmaci - shiroguma

kecske - yagi

kígyó - hebi

krokodil - wani

kutya - inu

lazac - sake

lepke - chocho (tefu-tefu)

ló - uma

maci - kuma

madár - tori majom - saru

malac - buta

méhecske - hachi

mókus - risu

nyuszi - usagi

őz - shika

pók - kumo

polip - tako

rák(crab) - kani

rák(shrimp) - ebi

róka- kitsune

sárkány - ryuu

szentjánosbogár - hotaru

szúnyog - ka

teknős - kame

teve - rakuda

tigris - tora

tintahal - ika

vaddisznó - shishi

varjú - karasu

víziló - kaba

zebra - shimauma

Színek - Iro

arany - kin iro

barna - cha iro

ezüst - gin iro

fehér - shiro(i)

fekete - kuro(i)

halvány kék - mizu iro

halvány lila - fuji iro

kék - ao(i)

lila - murasaki iro

narancssárga - orenji iro

pink - pinku

piros - aka(i)

rózsaszín - momo/bara iro

sárga - ki iro

színtelen - mushoku

szürke - nezumi iro

tarka - iroiro

zöld - midori iro

Az i-k azért vannak zarójelben mert azzal együtt már melléknévvé válik a szó

Növények - Shokubutsu

alma - ringo

bab - mame

bambusz - take

barack - momo

búza - mugi

cseresznye virág - sakura

fenyő - matsu

fokhagyha - ninniku

fű/gyom - kusa

hagyma - tamanegi

juharfa - momiji

khaki gyümölcs - kaki

körte - nashi

kukorica - tomorokoshi

licsi - raichi

lila akác - fuji

makk - donburi

mandarin - mikan

rizs - kome

rózsa - bara

tengeri moszat - nori

tök - kabocha

uborka - kyuuri

Iskola - Gakkou

angol - eigo

bérlet - teeki

biologia - seibutsu

büntetés takarítás - batsusouji

csengő - chaimu

ebédszünet - hiruyasumi

egyenruha - seifuku

ének-zene - ongaku

évkezdés - shingakki

feladat - mondai

fizika - butsuri

földrajz - chiri

házi feladat - shukudai

igazgató - kouchou

irodalom - kokugo

iskola dal - kouka

kalligráfia - shodou

kémia - kagaku

klub/szakkör - bukatsu

matematika - suugaku

nyelvtan - bumpou

óra - jugyou

osztályfönőki - hoomurumu(HR)

rajz - bijutsu

rangidős - senpai

röpdoga - shotesuto

szemeszter - gakki

takarítás - souji

tanár - sensei

tanári - shokuinshitsu

táska - kaban

teljes pontszám - manten

vizsga - shiken

vizsga időszak - kimatsu shiken

Ezek a szavak közül néhány furcsa is van de azok is szorosan kapcsolodnak a japán sulik fogalmához (^.^)v

Tulajdonságok

alacsony - hikui

béna - yabai

boldog - tanoshii

borzasztó - osoroshii

büdös - kusai

csendes - shizukana

cuki - kawaii

csúnya(v.piszkos) - kitanai

drága(v. magas) - takai

égő - oshii

érdekes - omoshiroi

erős(pl. tea) - koi

fényes - mabushii

gusztustalan - kimui

gyors - hayai

halvány -usui

hideg -samui

hülye - bakana

idegesítő - urusai

jó - ii

jól néz ki - kakkoii

kegyetlen - hidoi(v. zankokuna)

keskeny - semai

kicsi - chiisai

könnyű(pl.feladat) - kantanna

könnyű - karui

langyos -yurui

lassú - osoi

meleg - atsui

nagy - ookii

nehéz(pl. feladat) - muzukashii

nehéz - omoi

olcsó - yasui

ostoba - ahona

ritka - mezurashii

rossz - warui

sötét - kurai

szép(v. tiszta) - kireina

tágas - hiroi

unalmas - tsumaranai

világos(v. vidám) - akarui

zajos – nigiyakana

Negatív jelzők...

béna:yabai

büdös:kusai

égő:oshii

gusztustalan:kimui

hülye:baka

ostoba:aho